Murakami számára a nemzetközi ismertséget az 1987-es Norvég erdő című regénye hozta meg. Műveit gyakran szokták a kortárs posztmodern irodalomhoz sorolni. A mágikus realizmus irányzatát követő szürreális és humoros írásainak visszatérő témái az elidegenedés, a magány, az elvágyódás, a felnőtté válás és a szerelem.
A japán író és műfordító 1949. január 12-én született Kiotóban, de gyerekkorát Kóbe városában töltötte (ahova a híres földrengés után el is látogatott). Apja buddhista szerzetes, anyja tanítónő volt. Mindketten japán irodalmat tanítottak, ennek ellenére a fiatal Murakami nagyobb érdeklődést mutatott a nyugati kultúra, az amerikai detektívregények és a sci-fi iránt; később különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Günter Grass, a nyugati komolyzene és opera mellett a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys voltak rá hatással. Művészi szempontból legközelebbről az USA kultúrája érdekelte. 1968-ban Tokióba költözik, hogy ott a Vaszeda Egyetem rendezői szakán tanuljon. 1971-ben feleségül veszi Takahasi Jokót, akivel együtt 1974-ben megnyitja a „Peter Cat” nevű jazzbárt, amelyet előszeretettel látogattak japán diákok és amerikai katonák a közeli katonai bázisról. Ezt az 1980-as évek elejéig vezetik együtt: ekkor Murakami úgy dönt, hivatásos íróvá lesz. Írni már a 1970-es évek elején elkezdett, amikor is első regényéért megkapta az új íróknak adható unzo-díjat, majd 1973-ban egy másik művéért a Bunkaku-díjat.
1984-ben Fudzsiszavába költözik, 50 km-re Tokiótól, 1986-ban már Osio városában él, majd elhagyva Japánt, bejárja Európát. Hosszabb időt töltve Olaszországban és Görögországban az Egyesült Államokban telepedik le, ahol az írás művészetét oktatja a Princeton, a Tufts University és a Santa Ana-i William Howard Taft egyetemeken. 1987-ben megjelenik a „Norvég erdő” című regénye, amiből Japánban több mint egymillió példányt adtak el.
1995-ben késztetést érez, hogy visszaköltözzön súlyos gazdasági és szociális válságban lévő hazájába. Ekkor tájt következik be a súlyos kobei földrengés is (melyben a szülei háza is megsemmisül), valamint az Aum Sinkiro szekta által elkövetett szaringázas metrótámadás (ez utóbbira az „1Q84” című regényében reagál később).
1996-ban, miután leszokott a dohányzásról (saját bevallása szerint olykor napi hatvan szálat is elszívott), hogy elkerülje az elhízást, futni kezdett. Még ugyanabban az évben futotta le az első maratonját.
2001 ben visszaköltözik Japánba, Osio városba. Japán nyelven az ő fordításában jelentek meg többek közt F. Scott Fitzgerald, Raymond Carver, Truman Capote és John Irving művei is. 2006-ban elnyeri a Franz Kafka-díjat, 2009-ben pedig a Jeruzsálem-díjat.
Murakami számos művében jelennek meg önéletrajzi elemek is; több regénye címében klasszikus, ill. könnyűzenei darabok címeire utal.
2013-ban megjelent könyve – „A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei” – megjelenésére a japán kiadó 300 000 példánnyal készült, de hamar elérték a milliós példányszámot. A kortárs irodalom műfajához tartozó könyv koreai, magyar és spanyol nyelven jelent meg elsőként fordításban.
2014. novemberében jelent meg a "Köddé vált elefánt" című könyve, ami Murakami Haruki korai novelláinak legjavából válogat.
2015-ben két könyve jelent meg kiadónknál, a Férfiak nő nélkül, ebben a kötetben Murakami novellahősei olyan férfiak, akiket elhagyott (vagy épp elhagyni készül) egy nő, érthetetlenséget, magányt, ürességet hagyva maga után és a Hallgasd a szél dalát! / Flipper 1973.
2016-ban a Sötétedés után című regénye.
2019-ben megjelent A kormányzó halála I. - Láthatóvá váló ideák és 2020-ban A kormányzó halála II. - Változó metaforák című kétkötetes regénye. Egyes szám első személy című novellaválogatása a legönéletrajzibb, a történetek elbeszélője közvetlenül szól az olvasóhoz, egyikben a szerző saját nevén lép színre.
Kiadónknál megjelent művei:
1Q84 trilógia, Miről beszélek, amikor futásról beszélek?, Birkakergető nagy kaland, Világvége és a keményre főtt csodaország, Norvég erdő, Különös könyvtár, Kafka a tengerparton, Tánc, tánc, tánc, Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973, Férfiak nő nélkül, Köddé vált elefánt, Szputnyik, szívecském!, A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei, Kurblimadár krónikája, A határtól délre, a naptól nyugatra, Sötétedés után, A kormányzó halála I. Láthatóvá váló ideák, A kormányzó halála II. Változó metaforák, Egyes szám első személy
